2008. április 24., csütörtök

Bitképet venne feleségül az amszterdami férfi

Hans Van Der Berg saját elmondása szerint nem az az alkat, aki könnyen feladja. Azonban most nem holmi repetáért harcol a menzán, hanem a legnemesebbért, amiért férfi csak harcolhat: a nőért, akit szeret.
"Szeretném elvenni életem értelmét, a nőt, akivel le akarom élni az életemet, aki kacajjal tölti meg szürke mindennapjaimat, sajnos azonban a rendszer ezt nem engedi."

Hans életének nagy szerelme ugyanis nem kifejezetten élő személy, hanem inkább egy pixelek rácsba rendezett halmazából felépülő adathalmaz, mely megfelelő program segítségével képként tud manifesztálódni például a számítógép képernyőjén.
"Jessicaalba.jpg, nekem csak nyuszómuszó, nem mindennapi lány és szerintem tuti csak ez zavarja a hatóságokat. Féltékenyek, hogy ilyen szép és okos nőm van" - meséli egyszerre ingerülten és a szerelem selymes felhőtakarójába lágyan burkolózó galamb érzékenységével Hans.
Az érzéseiről megkérdeztük jessicaalba.jpg-t is.
"Hans csodálatos férfi, aki mellett igazán nőnek érezhetem magamat. Először azt hittem, hogy ő is csak egy lesz a sok kan közül, aki csak letölt a netről, majd ha megunt egyszerűen megnyomja a delete gombot. De Hans más. Ő nemcsak, hogy beállított háttérképnek, de még a hóbortjaimat is elnézte. Hiszen például, amikor tökre féltékeny lettem angelinajolie.jpg-re azonnal letörölte, sőt utána még egy külön meghajtót is particionált nekem a winchesteren. Ennyire szeret."
Sajnos azonban a törvények nem adnak lehetőséget a házasságra, de Hans határozottan állítja, hogy az ilyen értehetetlen és kirekesztő diszkrimináció ellen a végsőkig hajlandó harcolni.
A képen jessicaalba.jpg és Hans, habár jesssicaalba.jpg pont nem látszik, mert éppen áramszünet van.

2008. április 3., csütörtök

Írószrájk hazánkban

Ez is átjött a tengerentúlról, nincs mit tenni. Abdul és Abdul, a két afgán humorista barátom, akikkel eddig remekül bántam, hátba támadtak. Szakszervezetbe tömörültek Magyarországon Élő Afgán Blogírók Szakszervezete Kiknek A Nevük Abdul és Abdul néven. Így amikor legutóbb náluk jártam, hogy penészes, száraz kenyérrel ajándékozzam meg őket, valamint átvegyem a legújabb sztorit, amikor humorosnak a legnagyobb jóindulattal se nevezhető peticiót nyújtottak át nekem.
"Adna hah szamha, Bah galam gazah, Pah" ami röviden annyit jelent, hogy sztrájkolnak. Megtudták ugyanis, hogy egy osztrák cégnek eladtam gyerekkori villanyvasútamat és most részesedést kérnek a díjból. Ja, és otthonuk a pöpec samsungos doboz is elázott és hogy a közeljövőben az időjárás viszontagságai ne nehezítsék meg ennyire életüket, minimum egy konténert kérnek éjszakai hálás céljából. Amikor megpróbáltam elbagatelizálni az ügyet, Abdul, az egyik, arrók kezdett mesélni, hogy ő képes penészes kenyérből és elázott samsungos dobozból bombát készíteni. Ez kicsit felgyorsította a tárgyalás menetét és a szívem dobogását és arra ösztönzött, hogy jogosnak érezzem követeléseiket. Miután mindenben megegyeztünk Abdul, a másik megnyugtatott, hogy üzleti kapcsolatunk így tovább folytatódhat, valamint szerinte egyszer még sokat fogunk nevetni ezen a vicces sztorin.